Tizenegy uniós ország, köztük Magyarország, de olyan nagy államok is, mint Franciaország és Olaszország is várhatóan új eljárást kapnak a nyakukba az Európai Bizottságtól. A túlzott állami kiadások miatt lép majd Brüsszel, amint az új költségvetési szabályok idén hatályba lépnek.
A hitelminősítő előzetes közzétételi naptárjának megfelelően a Standard and Poor's péntek este megjelentette értékelését Magyarország adósbesorolásáról és véleményt mondott a magyar gazdaság folyamatairól, kilátásairól. Ezek szerint változatlanul BBB mínusz kategóriában hagyta a besorolást, és a kilátáshoz sem nyúlt, az továbbra is stabil. Az S&P döntése megegyezik az előzetes elemzői várakozásokkal. A hitelminősítő szakembereinek előrejelzésében ugyanakkor kiderül: kétségbe vonják a kormány költségvetési hiányt lefaragó terveit, illetve annak hatásosságát, és számításaik szerint idén 75,6%-ra ugrik a GDP-arányos adósságráta, ami jövőre is ugyanitt fog stagnálni, sőt 2026-ban 75,7%-ra emelkedik, majd onnan kezdhet csökkenni. A hitelminősítő döntésére reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is.
Kormányinfót tartott ma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány nem támogatja, hogy az EU közös adósságot bocsásson ki, és ennek magyarországi jóváhagyását parlamenti minősített többséghez köti. Emellett beszélt még a kínai elnök érkezéséről, üzemanyag-árstopról, a reptérvásárlásról, a Spar bepereléséről és a háborúról is. A reptérvásárlás kapcsán elmondta, hogy teljes megállapodás született, a bejelentés napokon, heteken, akár hónapokon belül megtörténhet. Beszélt a Spar-ügyről is, elmondta: a kormány jó hírnév megsértése miatt pereli be az áruházláncot. Szó esett még az EP és amerikai választásról is.
A francia kötvénypiacok próbatétel elé néznek, mivel három hitelminősítő is ítéletet mond Franciaországról. A Moody's Ratings és a Fitch Ratings pénteken vizsgálja felül Franciaország hitelminősítését, és a piac a kilátások esetleges negatívra való leminősítésére számít. Az S&P Global Ratings a jövő hónapban mond ítéletet, ami tényleges leminősítést eredményezhet – Bloomberg.
Számos sebezhetőséget azonosított az Európai Bizottság a magyar makrogazdasági kilátásairól szóló részletes elemzésében. Kockázatosnak látják a még mindig meglévő árnyomást, a jelentős külső és kormányzati finanszírozási igényeket, valamint a kínai beszállítói láncok miatti geopolitikai helyzet esetleges kedvezőtlen változását. Az új egyensúlytalansági jelentésében az uniós végrehajtó testület óva inti a kormányt attól, hogy visszatérjen a magasnyomású gazdaságpolitikához, valamint felróják, hogy a monetáris transzmissziót is akadályozták a kabinet korábbi döntései.
Az Európai Parlament jóváhagyta az uniós költségvetési szabályok frissítését, amelynek célja, hogy azok világosabbá, beruházásbarátabbá és az egyes országok helyzetéhez jobban igazodóvá váljanak. Az új szabályok középpontjában a kormányok beruházási képességének védelme, a hitelesség biztosítása a hiány- és adósságcsökkentési mechanizmusok révén, nagyobb mozgástér biztosítása, valamint a párbeszéd és a felelősségvállalás javítása áll. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt már idén elindulhat a túlzottdeficit-eljárás.
Az év első három hónapjában az áfabevételek még mindig gyengén muzsikálnak, a kamatkiadások mindenre rátelepednek, a közösségi közlekedésre most kirívóan többet költ az állam, viszont a rezsivédelmi kiadások visszafogottabbak. Ezt lehet kiolvasni az államháztartás idei első negyedéves részletes folyamataiból, ami tulajdonképpen nem hozott nagy meglepetéseket, hiszen a magyar gazdaság tavalyi recesszióból történő kilábalása is lényegesen lassabb, mint korábban várták.
Újabb részletek váltak ismertté az idei évre tervezett 675 milliárd forintos egyenlegjavító költségvetési csomagról. A kormány egyszerre állítja azt, hogy az állami beruházások ilyen mértékű visszafogása hatásos lesz a büdzsére nézve, de közben nem rontja a gazdaság teljesítményét. Bemutatjuk, hogy a látszólagos ellentmondást hogyan lehet feloldani.
Véleményezte a 2023-as költségvetés végrehajtását és az államadósság tavalyi alakulását a Költségvetési Tanács, melynek ez az első hivatalos, nyilvánosságra hozott dokumentuma Horváth Gábor elnök hivatalba lépése óta. Ebben többek között arra is felhívta a figyelmet a testület, hogy mivel tavaly a vártnál lényegesen magasabb lett a deficit, ezzel elakadt a deficit csökkentési folyamat.
A magyar költségvetési elcsúszás növeli az adósságcsökkentéssel kapcsolatos bizonytalanságot - figyelmeztetett pénteken a Fitch Ratings hitelminősítő. Idén év végére például emelkedő államadósság-rátát vetít előre, és egyértelmű üzenetet is küld: ha tartósan lazább lesz a költségvetési politika, akkor az negatív minősítési lépést vonhat maga után.
A csütörtöki Kormányinfón eldőlt: a kormány több lépésével is alkalmazkodik a valósághoz a költségvetési politika tekintetében. Fontos és pozitív lépés, hogy a 2025-ös büdzsé tervezését és benyújtását elhalasztotta őszre, a másik lényeges döntés a 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás. A jelenlegi számítások alapján ugyanakkor elmondható, hogy az 1000-1100 milliárd forintos idei költségvetési elcsúszás rendbetételéhez ez a kiigazító csomag nem elegendő. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve egyre kevésbé akar nagyot faragni a hiánypályán. Ez viszont veszélyt jelent a csökkenő adósságra.
Ma mutatta be a versenyképességi programját a Nemzetgazdasági Minisztérium, Nagy Mártont az esemény után a Bloomberg szólaltatta meg, és a miniszter beszélt a költségvetés helyzetéről.
Márciusban 617 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés - derül ki a Pénzügyminisztérium előzetes adatközléséből. A költségvetés elcsúszására jellemző, hogy ezzel az első három hónapban 2321 milliárd forintos összesített deficit alakult ki, ami a tavaly tavasszal tervezett pénzforgalmi hiányv 92%-át is meghaladja. Nem véletlen, hogy a kormány felülvizsgálta az idei évi büdzsét, de a kép így sem megnyugtató: a frissített (közel 4 ezer milliárd forintos) hiánytervnek is 58%-át adja ki az év első negyedének gazdálkodása. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kormány újabb, az idei költségvetés egyenlegét javító intézkedésekre készül.
Lengyelország pénzügyminisztériuma szerint az ország a GDP 5,1%-os hiányával számíthat arra, hogy az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indít ellene.
A szlovák kormány 2025-re tervezett, 1,4 milliárd eurós költségvetési konszolidációs csomagja a GDP mintegy 1%-át érinti, célja pedig, hogy 2027-re a költségvetési hiányt az EU által előírt 3%-os felső határ alá csökkentse - közölte Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter.
Az idén közel 4000 milliárd forint hiányt kell az államnak megfinanszírozni, csaknem 1500 milliárd forinttal többet, mint ami a költségvetésben szerepel. A mai költségvetési adatdömpingből tisztább képet kapunk az állami gazdálkodásról, de valójában még az idei tervek is ingatag lábon állnak, ezért további kiigazító lépésekre lehet számítani.
Már látszódnak a magyar devizánál a túladottság jelei.
Élőben tudósítunk a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciájáról.
Lencsés Tamás tartott előadást a követeléskezelési piac trendjeiről.
Sem az infláció, sem a költségvetés nem megnyugtató.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
