Úgy kellene leszorítani az Európai Unió legmagasabb költségvetési hiányát, hogy jó esély van arra, hogy egy ultranacionalista, euroszkeptikus politikus lesz az ország új elnöke, miközben a kormány önként lemondott – a fenti mondatban röviden össze lehet foglalni Románia elmúlt két napját. Ez pedig már a piac szerint is komoly feladat, amit jól mutat, hogy kedden másfél héttel az elnökválasztás második fordulója előtt a jegybanknak kellett megmentenie a román lejt a totális összeomlástól, miközben a kötvényhozamok megállíthatatlanul emelkednek. Izgalmas napok elé néz keleti szomszédunk a közelgő választások előtt.
Kedd délután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta a 2026. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. A tervek szerint a jövő évi büdzsé parlamenti zárószavazása június 16-án lesz. Nagy Márton kérdésre válaszolva kifejtette: Orbán Viktor azt kérte tőle a vártnál rosszabb gazdasági növekedési adatok után, hogy küzdjön keményebben. Azt elismerte a tárcavezető a Portfolio érdeklődésére, hogy mind az idei, mind a jövő évi kormányzati növekedési várakozást lefelé mutató kockázatok övezik. A miniszter az eseményen reagált az extraprofitadó fenntartásával kapcsolatos vállalatvezetői kritikákra is, valamint beszélt az árrésstop fennmaradásának feltételeiről és esetleges kiterjesztéséről is.
Jelentős, 2 százalékos zuhanást produkált kedden a román lej az euróval szemben, majd a jegybanknak kellett beavatkoznia, hogy fékezze a szabadesést. A befektetők láthatóan aggódnak a román politikai fejlemények miatt, kulcsfontosságú lehet az elnökválasztás jövő vasárnapi második fordulója.
Rosszabb a 2025-ös gazdasági teljesítmény, emiatt elcsúsznak a bázisfolyamatok, kedvezőtlenebbek a 2026-os növekedési kilátások, rendkívül alacsony az általános tartalék, az uniós forrásokkal kapcsolatban jelentősek a bizonytalanságok, furcsa a jövő évi béremelkedési várakozás, két beépített (vagyonkiadások és védelmi tartalék) akna is van, ráadásul a korai költségvetés-elfogadásból fakadó kockázatokat csak tovább fokozza a jelenlegi vámháborús helyzet - így lehet összefoglalni a Költségvetési Tanács vasárnap késő este, a 2026-os költségvetésről kiadott véleményének főbb üzeneteit. A Horváth Gábor KT-elnök, Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László számvevőszéki elnök által jegyzett dokumentum szerint komoly veszélyek övezik az államadósság csökkentését is. Mindezektől függetlenül a Tanács ezúttal sem tartotta indokoltnak az egyet nem értés jelzését. Mutatjuk a 28 oldalas KT-vélemény legfontosabb érdekességeit, és a jövő évi költségvetés legérdekesebb bevételi és kiadási tételeit.
Az orosz pénzügyminisztérium jelentősen megemelte a 2025-ös költségvetési hiány előrejelzését, miután az alacsony olajárak miatt csökkentette az energiabevételek várható összegét. Az új célszám háromszorosa az eddiginek.
Magyarország is kérvényezte az Európai Bizottságnál a nemzeti menekülési záradék aktiválását – tudta meg a Portfolio az uniós végrehajtó testülettől. Amennyiben Brüsszel jóváhagyja az intézkedést, az 2028-ig további fiskális mozgásteret biztosít a kormánynak, mivel így a védelmi kiadások egy részét kihagyhatja a stratégiai és növekedési paktum hiányszámításából. A döntés lehetővé teszi, hogy a védelmi kiadásokból legfeljebb a GDP 1,5%-ának megfelelő összeget nem kell beleszámítani a költségvetési hiányba.
A világ országainak államadóssága 2030-ra a globális GDP csaknem 100 százalékára nő az amerikai importvámok és a lassuló gazdasági növekedés következtében - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésében.
Az egész Európai Unió legmagasabb költségvetési hiányát próbálja lefaragni Románia, mely mindent megtesz, hogy elkerülje a hitelminősítőknél a befektetésre nem ajánlott (bóvli) státuszt. Az egyébként is törékeny makrogazdasági helyzetet csak tetézi a politikai kockázat, melyet a tavaly novemberi viharos elnökválasztás megismétlése hordoz magában. A piaci szereplők már érezhetően mozgolódnak, megjelent a román állampapírok piacán például az a Franklin Templeton, mely általában azoknak az országoknak a kötvényeit veszi, ahonnan a befektetők többsége épp igyekszik távol maradni. Így volt ez Magyarország esetében is a 2010-es évek első felében, amikor több mint 10 milliárd dolláros portfóliót épített fel az amerikai hedge fund.
Az anyák élethosszig tartó szja-mentessége alaposan megterheli az államháztartást, a jegybank szakértőinek számítása szerint a költségvetési hiány csaknem 1 százalékponttal lehet magasabb, amikor már a kétgyermekes anyák is teljes körben igénybe vehetik.
Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke szerint a politikai viták rossz területre összpontosítanak a költségvetési megszorítások során, mivel ezek a kiadások csak kis részét képezik a szövetségi költségvetésnek.
Az állam túlköltekezési hajlama „visszafordíthatatlan” károkat okozhat Franciaországban – figyelmeztetett François Bayrou francia miniszterelnök a Financial Times szerint. Bayrou, aki Emmanuel Macron elnök centrista szövetségese, a közpénzügyek rendbetételét tűzte ki fő céljául.
Az amerikai kötvénypiac állította meg Donald Trump amerikai elnököt a vámháború további eszkalálódásától. Azonban lehet, hogy már késő. Olyan folyamatok indulhattak el a kötvénypiacon, amit nagy kérdés, hogy vissza lehet-e fordítani a következő hónapokban, években. Ha nem, akkor annak olyan hozamemelkedés lehet a vége, amit régen látott a világ. A tőkepiaci hatások pedig beláthatatlanok.
Ray Dalio, a milliárdos hedge fund alapító figyelmeztet, hogy Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései és gazdaságpolitikája a globális recessziónál is súlyosabb következményekkel járhat, miközben a világgazdaság döntő fordulóponthoz érkezett - közölte a Cnbc. A szakember szerint a kötvénypiac összeomlása, kombinálva olyan eseményekkel, mint a belső és nemzetközi konfliktusok, még súlyosabb sokkot jelenthet a monetáris rendszer számára, mint Richard Nixon elnök 1971-es aranystandardról való lemondása és a 2008-as globális pénzügyi válság.
Azzal párhuzamosan, hogy a magyar hitelminősítés kilátását stabilról negatívra rontotta az S&P Global hitelminősítő péntek éjszaka, váratlanul felminősítette Olaszországot, BBB-ről BBB+ szintre. Mindezt amellett lépte meg a hitelminősítő, hogy az olasz kormány a minap a felére csökkentette saját gazdasági növekedési előrejelzését, és maga az intézmény növekvő GDP-arányos adósságrátát prognosztizált.
Pénteken hirdeti ki Magyarország adósbesorolását az S&P Global Ratings. A hitelminősítő októberi és februári értékeléseiben már súlyos figyelmeztetéseket fogalmazott meg a költségvetési egyensúly, az államadósság és az uniós források elapadása miatt. Kétesélyes a mostani döntés kimenetele: a közelmúltbeli, összességében talán a vártnál megengedőbb hitelminősítői lépések azonban arra engednek következtetni, hogy Magyarország bóvlihatáron álló hitelminősítésének még a stabil kilátása sem változik, vagyis a kiszámíthatatlan nemzetközi hangulatban indokolt lehet a kivárás az S&P részéről. Ugyanakkor a péntek esti döntés mégsem izgalmak nélküli, hiszen a hitelminősítő több olyan kockázati tényezőt is megjelölt korábbi értékeléseiben, amelyek alapján egy kilátásrontás sem lenne teljesen meglepő.
Ray Dalio, a Bridgewater Associates alapítója üdvözölte Donald Trump amerikai elnök döntését a viszonossági vámok ideiglenes felfüggesztéséről, és Kínával való kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodás megkötésére ösztönözte az elnököt - írta meg a CNBC.
Komoly kísérlet zajlik az iráni atomprogram leállítására Trump közel-keleti útja előtt.
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók az 1+1 százalékos felajánlásokról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Két fő tényezőt vesznek figyelembe Jurij Usakov szerint.
A Wall Street-i bankok akár 200 ezer állást is megszüntethetnek a következő 3-5 évben.
Az éj leple alatt tüzérségi tűz volt, egymást vádolják a felek.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
